RSS ikon Facebook ikon

Megválthatatlanok

Írta: Almaleves

2016.12.19. 12:12

- A részlegében számos szabálytalanságra bukkantunk. Igazából, csak arra. - közölte Lóttal a külső tanácsadó cég embere, akit az átvilágító egy másik emberrel együtt bocsátott rendelkezésre. Egymás mellett ültek, Lóttal szemben. - Egyedül az ön tevékenysége bizonyult megfelőnek. 
- Nem az én érdemem, a bensőm nem engedi a zabolátlankodást. - szerénykedett Lót.
- Mások büntetésül olyan súlyosat kapnak, hogy arról koldulnak. Írmagjukat is kipusztítjuk innen, kellenek semmire. Nagyon. Mert felhatalmazottak és abszolút erkölcsűek vagyunk. Szerződést is kötöttünk. Megbízónk mindenhol hat!
- Várjanak. Vannak köztük ártatlanok. Szenvednek.
- Várunk. Bizonyítékot. Ha egyet is olyat talál, aki a végsőkig szabályos, mindenki megmenekülhet. Az átadott dokumentációban találja a mércét, különösen a tíz pontban összefoglalt Szervezeti és Működési parancsolatokkal legyen tisztában!


 

angelofmercy.jpg

Kigondterhelődöt a míting room ajtaján, forgószéke ölelésébe rogyott. Ekkora projektet még sosem bíztak rá. Felemelte a fejét, körülötte fagyott tömbökben álltak a gondolatok. Akinek ma szépet tett, maga esett be. A kedvét eltették láb alól, még a jó seggű irodacsaj is tök érdektelenné vált. Lézengett a mindenüttségben miközben az idő ábrándja halálosan eliramodott. Elfoglalta magát, ahogy tudta. Arra gondolt, hogy el kéne mennie kubikusnak. Lenne egy talicskája, hordaná vele a földet A pontból, B pontba. Néha támaszthatná a lapátot is, közben stírölné az arra libbenő riszálósokat. Na jó, ez utóbbihoz inkább útburkoló kell. A nők fontosak, egész nap a talicska nem kielégítő társaság. Meg is kell zsírozni alkalomadtán. Nyűg.
Az útburkolók ráadásul izmosak és napbarnítottak, csak sokszor hiányos a fogsoruk. Talán nincs pénzük - ez nem túl szexi.

A kubikus álmok délután hat órára alkonyulnak. Végzetesen kimúlt mind. Ilyenkor nyugodtan kisétálhatott a cégtől, még csak rossz szemmel sem bámultak utána. Semmi kedve haza menni, gyalogolni fog - döntötte el.
Egy jelzőlámpa piros fénye vetett végett a haladásnak. Első pillanatra nem lett volna baj vele, egészen közönséges lámpának látszott, leszámítva azt, hogy valaki éppen ordítozott vele.
- Rohadt hazaáruló geci! Miért nem vagy hajlandó kiállni a nemzetért? Legalább ebbe a kurva országba legyen rend. - lehetett tudni, hogy a jelzőfényekkel kommunikál, mert karjait gesztikulálta, kalimpálva óbégatott és csúnyán beszélt. Hazafinak azt szabad.
A leteremtett lámpa megszeppenve váltott zöldre. Rajta és az elégedetlen férfin kívül csak a környék lézengett. Az utca túloldalán átkelni készülő babakocsis kismama elriasztódott, erőszakkal maradt inkább a saját oldalán, sehogy sem bekeveredett a máséba. Egyszer megengedte a közeledést és egyedülálló anyává változott. Hipp-hopp. Gyorsan ment.
Távolodását nézte, a nőét, amikor a zöld beköszöntött, majd vissza a lámpára, és belepottyant a szidalmazó tekintetébe.
- A lámpa bajos? - torpant meg mindjárt a férfi, kicsusszantva a kérdést, ami eddig a fejében hevert.
- Árulás történik mindenütt. Van ez a sárga. Nem rémlik? - hányta rá az álló Lótra a szemét.
Nem rémlett. Sárga?
- Irigység? - kérdezett bele a történet tartalmába.
- Zsidó. Fehér helyett itt förtelemkedik mindenütt. Pedig piros-fehér-zöld, ez a magyar föld. Mégha Budapest is.
- De szín másik is van. - vetette ellen. Amaz nem nézte jó szemmel, ordíthatnékja lett.
- A sorrend is fontos, lámpatetőn Szűz Mária kisdeddel, tényleg a Szent Jobb lenne a helyénvaló. Nem lehet ennyire pártoló!
Ekkor a sorrendet betartva felragyogott a sárga, beterítette a megkomponált estét. A kiabálós szörnyű haragra gerjedt, rázni kezdte a tartóoszlopot, ami mozdulatlanul tűrte, lévén hatvan centi átmérővel volt mélyen a betonba ágyazva.
Nem maradt szájat tátani tovább, sem vegyülni nem kívánt a prófétával, indult. Az még utána kiáltott: - Elpusztul ez minden itt. Menekülj, ne nézze a hátát, mert nem fogják megtalálni az igazakat. Ez itt a fertő, vidéken maradtak csak ilyen szempontból érdekesek.

Megfogadta, gyalogbánata született, minden a komorságról kezdett szólni.
Mellette elhaladó tájak figyelték, érdekes betonrepedések, kipufogott tűzfalak, levetkőzött természetmaradványok, amerre megfeledkezett magáról valaki. Lemaradtak az utcalámpák, előzöttség. Zsíros fényük másnak az árnyékát vetette, per pillanat rátapadt Lótra a sötétség, szeme hamar megszokta, a dinnyehéj hold is besegített, pupillái tágulva várták a világon maradt fénypászmák visszaverődését a közelben lévő valamikről.
Miután a hozzászokás megtörtént, a szemei elé látvány tárult. Nem egyedül kellett az álldogálást elkezdenie, már voltak ott mások. A kocsit szemezték, ketten bőrnadrágban. Fehér bőr borította mindkettőt, kabát, nadrág és tengerészsapka. Meg nem látszó alsógatya, zokni, legalul fehér veszkó csizma. A csizmán sarkantyú, hatágú aranycsillaggal.
Sötétben bujkáló kiscsaládos kocsit vettek körül, a jármű másik oldalán kerítés és növényi egyedek vészelték át éppen a telet. A négykerekű térbelsőben mozgolódás támadt folyamatosan. Kispolgári pára csapódott belülről az ablakokra, áttetsző légfüggönnyel takarva el a pornót.
- Csinálják, de nem a gyerek miatt. Az van mindkettőnek. Mástól. - helyzetet vázolt az egyik bőrnadrágos. Fura hitlerbajusza szőkén előnyösködött a szája fölött.
- Mi az angyalok vagyunk és helytelenítjük a sárgát, ez már csak itt a ráadás. - magyarázatba bocsátkozva a másik fordult felé. Átvette a szót, gyakorlott szóátadónak tűntek: - Neked hoztuk a hírt. Menned kell, mert romba döntéssel fenyegettük meg a várost. Ez itt már csak a torta teteje, amin kéjhabot ül a mámoruk ezeknek a nemsokára szerencsétlenné válóknak. Parancsolták nekünk, hogy saját angyalszemmel bizonyosodjunk az utolsó itt látható cseppről. Ez bizony megtörtént, nyertem egy rekesz mennyei mannát, amit ha visszatérek boldogan elfogyasztok. Mindez a szerencse a hitetlenség miatt ért engem.
Visszavette a vészjósló tekintetet a bajszos: - Nekünk itt kő kövön nem maradtat kell elkövetnünk a budapesti lakossággal. Sok lesz az ártatlannak látszó elmúlás, de parancsra cselekszünk. Mindenható kényszere csal vigyort a hatalmunkra.
- Mit mondtok? - kérdezett rá a férfi. - titeket ismerlek, ti vagytok a mindenhatók. Nem lehet, hogy mindenbe beleszólhattok!
- Hitetlenkendő vagy-e? - szegezett kérdést az arcának, pontosan, mert az angyali tű éles látás a sötétben rámeredt, infraszemekkel és gyors grafikus processzorral. Ezért fedezhette fel a kétkedést Lót arcán a szelídebb angyal.
- Nem várom a véget. - határozta el magát a férfi. - Gyertek el hozzám, és megbeszélést kell lefolytatnunk, a két ártatlan lányom tanúsítani fogja, hogy ők ártatlanok. Feleségem jól főz, ha éppen nem fáj a feje megosztja velem magát is. Lavazza kávé jár a vendégnek.
- Megyünk. Minden csepp nem érdekel bennünket, az utolsó már megvolt úgy is. Kocsival menjünk, a gyorsuló hideg elől.
A férfi megérintgette néhányszor elővett mobilját, emiatt egy taxi fékezett hamarosan a látóhatáron. Beszálltak és beérkeztek. Azotthon előtt fékezett taxisofőrnek búcsút integettek, de nem árulták el, hogy a menekülést fontolgassa. Még akkor sem, amikor pénzt kért a fuvarért.

- A hatodikon lakom, nem egyedül. - szabadkozott a férfi, a bajszos angyali megértést tanúsított egyből.
- Régen milyen szar volt felgyalogolni. - vigyorgott a nem bajszos angyal, nézésével bíztatva a liftfalba épített kijelzőn felvillanó számsor elemeit.
- Meguntuk a réget, most a modernségben hiszünk. - vágta ki magát Lót a tudásával.
Kiléptek, szűk folyosó, mindenütt fal, nyitható mélyedésekkel. Az egyikhez Lót otthonos mozgással odagyalogol, nyomában angyalokkal. Kulccsal téríti észre a nyílászárót Lót, amitől észrevétlenül az otthonban találják magukat mindhárman.
- Nem nagy a rendelkezésre álló tér, és akivel összeálltam holtomiglan a válásig, követelődző a cipők terén. Úgyhogy szabadítsák meg magukat a lábbeliktől. - bocsánatkérősködik a férfi. - Maguknak ezt tudniuk kell.
A nagyszalon egy panelnappali.
- Rend az van, látnom kell. - dicsér a bajszos angyal, a másik kicsit feszeng a zokniján éktelenkedő lyuk miatt. A nagylábujja meztelenül toporog. A zaj felkelti a hallgatózó figyelmet, szobájából csoszog elő kívánatoskodni a fiatal nősténykettős. Harmatosak, ránctalanok. A magasságos csupafehér férfiak kuncogtatják nevetésüket. Apjuk rosszallón fejet csóvál, így próbálja modorra tanítani a szüzeket.
- Ezek az ártatlanok. - mutatja be az ifjúság jelen lévő képviselőit. Emlőik feszesek, csúcsos végül kitüremkedik a felsőjükön. Itthon nem hordanak melltartót, pushup sem szükséges, az utálatos gravitáció csak hosszútávon legyőzhetetlen - Ők meg az angyalok. Ilyesmit még nem láthattatok, ez biztos.
Elámulásnak nyoma sincs a lányokban.
- Klassz a rucitok. - ámuldozik a kisebbik divatőrült.
- Ja. Tegezlek benneteket, mert fiatal hímeknek látszotok és velük így szoktam. - helyeselt rá a másik.
- Nyugodtan, hisz vonzerőnk nem a lábunk között van. Az angyaloknak cölibátus kunyhó van a feje felett, vágyaink mellett csinálónk is hiányzik. - magyarázta a bajszos.
- Mennyei eunuchkok.- lelkendezett a kisebbik Lótlány. - Ki kell tennem az Instára magunkat. Csattintsunk egy szelfit srácok.
Mielőtt az angyalneműek tiltakozhattak volna, mindhármuk képmása a megosztó szolgáltatásba keveredett. Hamarosan annyi lájk passzírozódott össze a kép alatt, hogy alig fért be a telóba.
A tizenhatkarikás ujjongott, népszerűsége a mennyekben.
- Ezért nem jár bebocsátás. - nézett szigorúan a bajusztalan angyal. - A paradicsomi állapotokat nem lájkban mérik. Vödörszámra taszítjuk le a pokolba. Haszontalanok.
Nem folyhatott tovább a csevej, Lót felesége libbent a szobába. Süteményes tálcát tett az asztalra, az angyalok csillogó szemmel csaptak le rá.
- Kik ezek az urak, uram? - húzódott Lót mellé a nej, kérdőhangsúlyt téve a fényesre vikszolt padlóra, mialatt körbebámult az egyre sűrűsödő tömegen.
- Ők az angyalok, barátaim lesznek. Igaziak.
- Igazak. - pontosított a bajszos angyal.
- Nem barátkozni jöttünk. - közölte meglepő hirtelenséggel a bajusz nélküli angyal - A főnökünk kivetnivalót talál itt mindenben. Budapest szörnyű tályog a rendes vidék szívében. A város el fog veszni, tapasztaltuk. Mi vagyunk a végzett temploma.
Szavai után megült a poshadt panelcsend, rájuk borult a hallgatag mélabú, ki voltak készülve a maguk módján.
Kopogó hangok térítették a némásat játszókat észre. Lót megremegett, a bajszos fehéredelem csak annyit szólt:
- Kezdődik.
Lót a megkopogtatott ajtóhoz óvakodik. Kémlelés nélkül tárva nyitja. Előtte áll a természetellenes vágyaiktól szenvedő két szomszéd. Egyik vállán jutott nyugvó pontra a másik keze, érintése többnek tűnt az egyneműek bajtársias tapizásánál. Vigyorgásuk beözönlött Lót erénylakjába, elért a szüzekig, akik kecses kacsójukkal intettek a cukifiúk felé.
Lót ráncba szedte a homloka redőit, és beszédet erőltetett magára:
- Tessék-lássék!
- Mi vagyunk azok szomszéd. Láttuk, hogy kedvünkre való vendégei vannak.
- Ők nem olyanok, mint ti. Ilyen a mennyei divat. Táguljatok.
- Az jó volna, de kicsit unjuk már egymást. - indokolt a másság.
- Végeztem veletek. - A kijelentés után a csukódott ajtó folyosói felén ragadtak, korántsem szivárványos hangulatban.
Visszament Lót a többiekhez és kérdezett:
- Angyalok, miért nem elég, hogy egyszerűen pokolra jutnak az ilyenek?
- Erőt kell mutatni, fontos a kölcsönös rettegés. Ki kell vágni a gennyet, hogy az ép szövetek megmeneküljenek. Különben is tízparancsra tesszük! - válaszolta kedélyesen az angyalok egyike. - Hol a mosdó? Mosnám kezeimet, a sütemény bepiszkította.
- A bejárat mellett volt tegnap a fürdő ajtaja. - világosított meg az asszony.
A bajszos angyal könnyű léptekkel hordta be magát a helyiségbe. Épp jókor, mert történések közben folytatódtak.
Megint jönnek, kopogtatnak. Ismét. Meleg áramlik be a nyíló ajtórésen, egyenesen Lót nyíló pofájába.
Ugyanazok álltak kint, akik az előbb is.
- Ismét ti merészeltek? - szólt ki Lót kedvetlenül. - Mit akartok konkretizálva?
- Fajtalankodni akarunk a bent lévőkkel. De csak a férfiak vájatába vágnánk a fejszénket. Párcserés megoldások híve vagyunk és azok ott ketten alkalmas ruhában vannak hozzá. Léci had közöljem ezt velük a saját szájacskámmal. - kérlelt át az egyik pederaszta keresztül az ajtórésen. Hangos szavai megnyitották a lépcsőház falaiba épített nyílatok egyikét. Rögtönző bámészkodók árasztották el az emeletet. Egy hátralévő asszony, aki vénségével szedett magára rosszmodort és a férje, aki miatt nem özvegyülhetett meg csóválja a fejét. Hallották a templomban, hogy ilyesmi megy manapság, de hittek a szemüknek, mert gyakran kellett az egymás kezét sétáltató egyneműeket megtűrniük a liftben. Nem is hagyták szó nélkül.
Lót csak a szakállas kérlelőre vetett ügyet, mert az követelőzött.
- Nem, velük nem számolhattok. Mit szólnátok két bejáratatlan pipihez. Szüzek és ropogósak. Az enyémek. - ajánlott mást Lót.
A buzik nemre intettek: - Nem élünk ilyesmivel, maradjon mindenki hű a kaptafájához.
- Játszadozásra oldalbordáim első és másodszülött ketteskéje való. Punktum. - erélyeskedett Lót.
- Visszautasítás esetén sértődötten fogjuk a metálzenét hallgatni a kívánatosnál összetettebb hangerőn. Van közös falunk veletek! - fenyegette meg Lótot a homoszexuália.
- Utolsó szavam az előző mondat volt. - Zárta le egy ismételt ajtócsukódással a vitát Lót, meglepve a követelődzőt.
Lót egyre közelebb érezte a pusztulás lehelletét szeretett városához, nem alaptalanul. Az angyal szavai megerősödtek:
- Látod már te is Lót barátom, Budapest megmentése lehetetlen. A bosszút nem szabad megállítani, a vizsgálat lezárult, telepatikusan egyeztettem bajszos kollégámmal a kanapén. Most pakoljatok, csak a legszükségesebbet, utána uccu-neki!
Lót kifejezte értetlenségét, arcán bamba tanácstalanság héderezett.
- Tünés innen. - egyértelműsített az angyal.

Lóték futottak, az autóig meg sem álltak, a kiscsaládos kombikocsi parkolását félbeszakítva.
Visító kerekek, napszemüveges arcok, ijedelem. És már ott sem voltak, egy szelíd péntek esti dugókígyó állta útjukat.
- Cselezd ki apuci! - javasolta a kisebbik ártatlanság.
Lót kormányzott, gázt adott, került, villamos síneken kacsázott, kikerült. Azonban csak hárman voltak felvillanyozódva, Lót felesége magába roskadva bánkódta a kényelmes és ledér városi élet rövidesen bekövetkező elmúlását.
Lót észrevette, keményen rászólt:
- Eszedbe se jusson hátranézni.
Konfrontálódott volna még tovább is, a teljes gázzal szirénázó mentő szembejövetele elvonta figyelmét az intéstől, a sikeres kitéréshez tökéletes koncentrációra volt szüksége.


A decemberi légtömegek vészjóslóan bugyborékoltak a város felett, légterében két angyal tartotta szemmel a fényszennyező létformát. Fővárosi csürhe zabálta lent marékszám a leszarom tablettát, eszükbe sem jutott, hogy hamarosan a torkukon akadhat.
- Intézzük el mihamarabb, minden perc számít, a lopott orgazmusok gátlástalanul fertőzőek, ne hagyjuk, hogy a romlatlan vidéki nők is részesüljenek belőle. - figyelmeztetett a bajszos angyal. Szárnyai verdesése alábbhagyott, vitorlázni kezdett, társa követte. Kezükben cipelték a nagyhatóerejű, minimalizált méretű taktikai atomtöltetekkel megtömött bombákat. Az egyikre Erős Pista, a másikra Vak Komondor volt kézzel írva.
A bajszos intett. Szabadon engedték a mindenható haragját, majd kiüresedett kezükkel elővették a mobiljukat és elindították Csajkovszkij "Pathetique" szimfóniáját.

 

Lenn, a kies városhatár aszfaltcsíkján iszkoló család mögött gombabomba növekedett. A várost szíven találta. A lökéshullám dagályoskodva gyorsulta le az alulmotorizált kombit, hatalmasat taszítva rajta. Megpróbált kitörni, orrával a látvány felé fordulni, de a gondviselés nem engedte a rakoncátlankodást. Lót felesége ekkor váratlanul megszólalt:
- Magamra gondolok amikor feléd fordulok. Átmelegít a tudat. - hangját a dobhártyaszaggató robbanás nyelte el.
Rémült tekintetek össztüzében fordult hátra az asszony, többek nem követték a példáját. Féltek.
Extra jódozott só tömbbé változott, erdélyi eredet. Az asszony onnét származott.

Szólj hozzá!

Címkék: megváltás bűn harag Budapest Erkölcs Szodoma és Gomora

A bejegyzés trackback címe:

http://almaleves.blog.hu/api/trackback/id/tr2712057489

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.