RSS ikon Facebook ikon

Ördögűzés spontán kiosztott pofonokkal

Írta: Almaleves

2011.11.30. 22:43

Rendhagyó nekrológ Kemény Henrik úr főszereplésével.

Mit tagadjam, a komplexitás terén húsz éves korom előtt, egészen egyszerűnek számítottam. Az utána következő züllésem sem bonyolított meg túlságosan, viszont a külső behatások és a teljeséggel érthetetlen elvárások eltávolítottak magonc korom ideáitól.

Ennek a tudatos feledésnek esett áldozatul Kemény Henrik bácsi is.
Utólag belátom, hogy nem gondoltam ezt át akkor kellőképpen, így fosztottam meg felnőttkori önmagam, a 20.század legpörgősebb akcióhősének egyetemes igazságától. Ördögűzés spontán kiosztott pofonokkal.

Közel álltunk egymáshoz Vitéz Lászlóval, ahogy ő sem a tudományos publikációiról volt híres, úgy én sem.

Vitéz László fallikus szimbólum, keveredik benne a jóindulatú izompólós parasztgyerek, aki a helyén viseli a szívét (hogy melyik oldalon, azt pártállástól függően mindenki döntse el saját maga) és a Ludas Matyi alkatú, ideológiai alapon szerveződő megmondó embere.

Azt nem állítom, hogy mindenben ráhasonlítok hozzá, mert mentalitásom és értékrendem inkább a hős Robinhoz tesz hasonlatossá. Szinte bármilyen helyzetben képes vagyok bátran megfutamodni. Azonban az egyenes megoldások kedvelése és az erkölcsi értékek tisztelete, rokon lelkekké avanzsál minket.

Henrik remek fegyverforgató hírében állt, minden idők leghatásosabb fegyverét, a palacsintasütőt virtuózan kezelte, amellyel képes volt egyedül feltartóztatni a pokol seregeit, hosszú évtizedeken keresztül.
Most, hogy már nincs velünk, komoly aggályaim támadtak biztonságukat illetően, minden kétséget kizáróan, az IMF is azért tudott végül ismét befurakodni sorainkba, mert az öreg test nem engedelmeskedett tovább a csillogó szemek mögött lakozó elszánt elmének és ezt a gonosz észrevette, majd kihasználta.

Egyébként Kemény Henrik életére visszatekintve megállapíthatjuk, hogy egy ilyen kaliberű bábjátékosnak a puszta létezése is ellentmond a józanésznek, ráadásul mindez Magyarországon!
A számítógépes grafika elfelejtett megállni a fejlődésben, a kapcsolódó előzmények, mint például a bábjáték ennek értelmében utasítást kapott a hanyatlásra. Erre jön ez a keményfejű fickó és nem akar hanyatt esni a 3D-és csillogás láttán, ezért nem is engedelmeskedik a korszellem parancsának. Ehelyett mit tesz: bábozik tovább. Az ilyenek óriási károkat okoznak társadalmunk szövetében azzal, hogy nem hagyják teljesen elhülyülni a gyerekeket a tévé előtt.

Az igazsághoz tartozik még az is, hogy a pozitívnak beállított hős problémakezelése nem tekinthető túl pacifistának. A tárgyalásos megoldások ignorálása elvezethet minket ahhoz az analógiához, miszerint az erőszakos cselekmények száma nem véletlenül növekszik manapság. Ha fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeinket a tettlegesség alkalmazásához, megengedve azt, szinte korlátok nélkül, mindössze a saját ítélőképességünkre hagyatkozva, akkor előállhat az a helyzet, hogy Vitéz László a kapuagresszor szerepét fogja betölteni.
Ez a szerep némiképp kompenzálja, az általa képviselt makacs hagyományőrzést és elhivatottságot.

A pihenés jár önnek Kemény Henrik, életével ezt megszolgálta, halálával egy erős bástya dőlt le. Mostantól a túlvilágon segítsen nekünk a gonoszokat féken tartani.
Mindennapi gonoszunkat leadnánk néked máma.

Végezetül egy klasszikus:
 

1 komment

Címkék: halál nekrológ vitéz lászló kemény henrik

A bejegyzés trackback címe:

https://almaleves.blog.hu/api/trackback/id/tr103427330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.