Az élet értelmét és a minket körülvevő világot, csak és kizárólag tapasztalati úton érdemes és szabad kutatni. A saját kutatásom eredményeit az alábbiakban foglalhatom össze.

Először is a módszereimről. Saját megfigyeléseken alapuló vizsgálatokat folytatok, melyekhez, nem szükségesek drága berendezéseket gyártani, milliószoros nagyításban vagy kicsinyítésben vizsgálni a tényeket. Ezek csak elvonnák a figyelmet saját tapasztalatainktól, így félrevihetik a vizsgálatot.

Sőt, az általuk kapott, néhol értelmezhetetlen és zagyva eredmények, a tisztánlátásunkat negatív irányban befolyásolhatják. Ez nem jelenti azt, hogy a tapasztalatainkat könnyű értelmezni, hanem csak azt, hogy a saját érzékszerveink által közvetített tapasztalatok pontosan elegendő információt szolgáltatnak ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk zajló eseményeket. Ha mégis maradna néhány nyitott kérdésünk, akkor az csak azt jelenti, hogy van még olyan dolog, amit nem tapasztaltunk meg, vagy pedig semmi közünk hozzá.

A fizika és egyéb tudományok állításával szemben, az ember saját lényének mérési eredményeinek a pontossága tökéletesen megfelelnek az elvárhatónak, képes a jelenségek olyan fokú érzékelésére, amely lehetővé teszi a megfelelő következtetések levonását és az összefüggések feltárását. 

 Kutatásaim összefoglalója:

• A földi létet bárki által megtapasztalható törvények szabályozzák.
• A vonzás törvénye nem engedi szétszéledni a körülöttünk lévő dolgokat.
• Minden kapcsolatban van mindennel.
• Az általunk érzékelhető világegyetem és a földi lények létrehozatalának lehetett valami célja.
• A cél jelenleg nem megismerhető.
• Elképzelhető, hogy a földi lényeket isten, vagy istenek, esetleg azok megbízottjai hozták létre.
• A létezésünk szigorú korlátok között zajlik, előre lefektetett szabályrendszer alapján. Nevezhetjük ezt operációs rendszernek. A szoftver által nyújtott szabadság az egyetlen dolog, ami konstansnak és egyben végesnek tekinthető.
• A belénk égetett genetikai kódállomány, a minket körülvevő környezet és a természeti törvények együttesen jelzik, hogy a szabad akarat csupán illúzió.
• Az azonos fajú földi élőlényeket különböző, beégetett viselkedési / gondolkodási mintákkal hozták létre. Ennek célja a kapcsolódási szituációk vizsgálata.
• A földi lények valahogyan mind ugyanazok. Legyenek állatok, emberek, növények. Az életközösség részei továbbá az élettelen dolgok is, mindkettő ugyanannak egy másik megjelenési formája.
• A tendenciák alapján feltételezhető, hogy a földi bioszféra egy kísérlet része, mely azt hivatott eldönteni, hogy képes-/lehetséges-e a különböző viselkedésű mintájú és érdekű csoportokkal konszolidált létformát létrehozni, avagy a vége káosz, rákos burjánzás, totális önkiirtás, stb. lesz.
• Elképzelhető, hogy a kísérlet azért jött létre,mert a létrehozók/isten/istenek sem tudtak erre választ adni.
• A végtelen hosszú életű istenek is meghalhatnak.
• Isten képes a tévedésre, mert ő mindenható. De nem biztos, hogy létezik, vagy hogy Istennek hívják.
• Isten lehet, hogy halott, vagy csak elfelejtette ezt a kísérletet.
• Elképzelhető, hogy egy alsó tagozatos diák fizikaversenyének szimulációja a világegyetem, amiről időközben megfeledkezett a készítő is.
• Ha az alkotónak nem tetszenek a földi történések, módja van beavatkozni.
• Eddig nem derült ki, hogy mi készteti beavatkozásra, de ez alapján a hozzá való beszéd (ima) nem biztos, hogy hatástalan.
• isten beavatkozására eddig nincs példa, csak emberek között terjedő legendák alapján tételezhető fel, hogy már megtörtént.
• A létezés egyik célja lehet a szabad akarat spontán kifejlődésének vizsgálata.
• Feltehető, hogy a minket megalkotóknak sincs szabad akarata, de már hallott róla valahol és ki karta próbálni.
• A földi lények gyakran érzékelik a körülöttük lévő korlátokat. Valószínűleg azért nyúlnak tudatmódosítókhoz, mert ez az egyetlen kapu, amely segít őket kivezetni abból a ketrecből, amiben minden élő és hol létezik a világegyetemünkben. A ketrec szövete az operációs rendszer, mely körülöttük és mindenkin belül is létezik, láthatatlan, de gyakorlatilag áttörhetetlen, így szökés biztos. Akinek mégis sikerül ideig-óráig függetleníteni magát tőle, azt a program vagy azonnal likvidálja, vagy ellehetetleníti. Kifinomult és végtelen eszköztár áll a rendelkezésére, ebből látható, hogy a létrehozójának nagyon sok idejük, türelmük és tapasztalatuk volt a megalkotásakor.
• A világegyetem azért tűnik végtelennek a földi bioszféra számára, mert valamiért nem szeretnék, ha bármi elvonná önmagunkról és a köztünk lévő interakciókról a figyelmet. Nem véletlenül vesz körül minket a végtelen űr, és vagyunk távol minden egyéb objektumtól.

Hajlamos az ember jeleket látni mindenben, azonban a kitartó figyelő nem jeleket vizionál, hanem összefüggéseket kutat. Döntéseink hiábavaló voltára legjobb példa, azok a tevékenységek, melyekbe a múltban rendkívül nagy energiák fektetünk be, a legcsekélyebb eredmény nélkül. Később, egy meghatározott alkalommal viszont minden igyekezet, sőt szándék nélkül elérjük, amit korábban képtelenek voltunk.

Emberként kapcsolataink, vagy azok hiánya, felszínessége, mélysége is bizonyos láthatatlan törvényszerűségek, ha úgy tetszik magasabb akarat, vagy az operációs rendszer által létrehozott törvényszerűségek függvénye.

Egy példa ezt jól megvilágítja. A környékünkön van egy mézbolt. A tulajdonossal szimpátiát éreztünk a kezdetektől, és most úgy tűnik együtt is működünk. Közös témánk a méz és a méhek, melyeket harmincéves koromig utáltam. A méztől hányingerem volt. Aztán történt valami megmagyarázhatatlan, a méz elkezdett ízleni, elolvastam Rudolf Steiner antropozófikus fejtegetéseit a méhekről és valahogy közel került hozzám az egész. Naponta eszem a mézet és tisztelem a méheket. Ennek most van itt az ideje, valamit be kell teljesítenem,valakinek akaratomon kívül segítenem kell, részt kell vennem egy vállalkozásban vagy ilyesmi. Nem korábban,most. Lassan megértették velem a kötelességeimet. Nem lehet kibújni alóla, sőt, ha megpróbálok, figyelmeztetést kapok és visszataszigálnak. Megtehetném, de akkor a saját létemet kockáztatnám.

Végső következtetésként megállapítottam, hogy a világegyetem alkotóelemei nem mások, mint bitek. Önmagukban az égegyadta világon semmi értelműk sincsen, kizárólag kölcsönös együttműködésük eredménye miatt hasznosak, létük és sorsuk csak a 'mostban' képvisel értéket. Jövőjük, múltjuk nincsen, minden ilyen irányú elképzelés illúzió vagy kitaláció.