Városunk legmagasabb épülete majdnem elkészült. Most azonban valami zavar támadt körülötte, messziről látható, két hatalmas tornya csonkán meredezik az ég felé. Igazi falusi Notre-Dame. Ennek okait próbáljuk körüljárni, amihez segítségül hívjuk a transzcendens erőket is.
Lehetne egyszerű magyarázatot találni, válság van, elfogyott a pénz, szegénység van, de a helyzet nem ennyire egyszerű. Válság az természetesen van. A hitetlenek okozták, mert nem tettek elegendő pénzt a perselybe. De ahogy az informatikusok szokták mondogatni, ez nem bug (hiba), hanem feature (jellemző), mert a hit ilyenkor növekszik meg igazán. Nálunk például már majdnem a zeniten van. Szerencsére nem csak a tornyok növekednek, hanem a szegénység is. Egyre többször látni szelektív kukák szelektálatlan váladékában kotorászó vidám polgárokat. Nem finnyásak, nem érdekli őket a szóbeszéd. A szomszédjuk is ezt csinálja, kompetitor azaz versenytárs. Közös bennük, hogy mindketten komolyan hiszik, hogy a túlvilágon valami szebb és jobb vár rájuk. Arany városban, arany lakás, arany vécéülőkével.
A mi városunkban helyette épül a templom, annak némiképp hitványabb vetülete. Hiába falazzák azonban két tornyát vérrel és verítékkel, ami köztudottan a legtartósabb építőanyag, nem akar haladni. A hívőknek ezen kívül is van egy problémája. Üres. Halott Istenük az istennek sem akar beköltözni. Pedig a hitetlenek imádkoznak hozzá rendszeresen, és katolikusoknak nevezik magukat.
Miközben mindenki az építkezésre figyel, különös események zavarják meg a lelki békénket. A város által fenntartott bölcsőde felszólítást kapott a város Polgármesteri Hivatalától, hogy fizesse meg a Helyi Iparűzési adót. A bölcsőde vezetősége, mert olyan is van neki, összeült, hogy megtanácskozza a dolgot. Eddig úgy tudták, hogy nekik, mint önkormányzati intézménynek nem kell fizetniük. Legalábbis a megújhodás előtt még így volt. Úgy gondolták, hogy ez csak valami félreértés lehet. Igazuk volt. A nemrég kirúgott, megbízhatatlan kókler helyére felvett megbízható tinédzser szakembernek fogalma sem volt, hogy kinek kell fizetnie, ezért biztos, ami biztos alapon kiküldte a felszólítást mindenkinek. Ez nem tűnt fel senkinek.
Volt nagy meglepetés viszont, mikor a NAV kirendelte az óvodai ügyekre specializálódott, vagyonmentési szakembergárdát. Erre azért volt szükség, mert alapos gyanú állt fent, hogy az régi vágású óvónők megpróbálják kimenekíteni a még megmaradt vagyontárgyakat. Kizárólag a beidegződött reflexek folytán. A hivatal szerint a leginkább félő a piros színű dömper, Bambi történetét elmesélő, bár erősen használt mesekönyv, és a falazóanyagnak is használható építőkocka készlet eltűnése. Ennek a megakadályozására azonnali intézkedéseket foganatosítottak, és kedd tizenegy órakor lezárták az intézményt, egyúttal kijárási tilalmat rendeltek el a bent tartózkodó 25 óvodás és a három óvónő számára. Amíg minden kétséget kizáróan be nem bizonyosodik, hogy ők nem az állam tulajdonai, nem hagyhatják el az óvoda területét. A kordont alkotó rendőrök tűzparancsot kaptak, amire az estére lincshangulatban összeverődött szülők intoleranciája miatt szükség is volt. Később a horda megfékezésére, egy TEK-es elitalakulat sietett a helyi rendőri erők segítségére. A kialakult patthelyzetben, a szülőknek annyit sikerült elérniük, hogy naponta egyszer élelmiszercsomagot juttathatnak be az épületbe.
Nem tudni mennyi köze van a templomnak az óvodához, de többen összefüggést vélnek felfedezni a két ügy között. A konteó hívők szerint Isten nem nézte jó szemmel a Helyi Bábel tornyunk építési munkálatait, ezért az építkezés életre hívóját három héttel ezelőtt magához szólította. Más ugyanis nem lehetett a korai halálának az okozója. Bennfentes információk szerint, halála előtt a pap kiváló kondíciónak örvendett, még nem töltötte be az ötvenet és hetente megmasszírozták. Kizárásos alapon csak a tornyok okozhatták élkatolikusunk vesztét, masszőz lányunk ugyanis derék negyvenes asszony, erotikus témában meglehetősen otthontalanul mozog és úgy általában sem a szexen jár az esze.
Isten tehát nem akar beköltözni. Makacsságát látva a helyi elöljárók remek dolgot találtak ki meggyőzésére. Telepítettek a félkész templom bejáratához, egy jól kiképzett rezsicsökkentő alakulatot, mondván ha ez nem, akkor semmi sem győzi meg nyakas Istenüket. Azóta a rezsicsökkentők minden belépőnek és egyéb érdeklődőnek elmagyarázzák, hogy azért csökkentették a villanyszámlát, hogy végre be lehessen fejezni a tornyokat. A hívők adományaiból. Pénzből élünk, hangoztatják, még Isten is, teszik hozzá komolyan. A gonosz multik igája alól felszabaduló polgárok forintjaiból kell lekenyerezni Istenünket, és valahogy becsalogatni ebbe a házba. Bent pedig hálát adni, hogy mennyire nagyszerűen kormányozzák az ország szekerét. Ki kell mondani végre, hogy ha a transzcendens hatalmasság tehetetlen, akkor a kormánynak kell átvennie a szerepét. Ez azóta meg is történt.
