almaleves

Lucy, múlt héten az Egyesült Államokból a sarki közértbe emigrált, mivel helyzete csaknem tarthatatlanná vált. A pénztáros végignézett a bevándorlón és azonnal befogadta a kérelmét.

Hosszas töprengés után arra jutottam, hogy egyetlen értelmes dologban értelmes hinni, mégpedig az élet totális értelmetlenségében.

Előző értekezésemet ott fejeztem be, hogy elkezdtem boncolgatni az élőlények önmaguk teljességéhez való jogát és végül arra a megállapításra kellett jutnom, hogy az ember reménytelenül lemaradva kullog a jelenleg rendelkezésre álló technikák alkalmazását illetően. A legfájóbb pont, az önajkazás lehetetlensége. Ami ezért nem csoda, hogy ha szinte teljesen kiaknázatlanul hever a pamlagon. Pedig ez még egy macskának is simán megy.

Ha szétnézünk magunk körül, láthatjuk, hogy tombol a kényszeres párosodási düh. Hajlamosítva van  rá  a humanoid, ez nem vitás. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a néha csak pillanatokra összekeveredő párok egyszerűen képtelenek hosszabb távon együtt élni. Sőt még rövid távon se. Erre kínál megoldást a most következőkben ismertetendő rendszer, mely természetesen a hamarosan megalkotandó EJEI részévé fog válni.