.png){kind=tracking}
A cím azért jött ilyen formán létre, mert kizárólag ezekre a kulcsszavakra buknak az olvasók. Széleskörű kutatások alapján elmondható, hogy manapság a tartalomnak és a címnek nem kell semmilyen kapcsolban állnia egymással. Sőt, a legjobb az, ha nincs is ilyen kapcsolat.
A mai sajtóközlemény témája egyébként a föld bolygó civilizált lakóinak jóléte. Természetesen a hamarosan uralkodó Szabad Marsi Paleolit Császári Köztársaság szemszögéből, annak javaslataival.
Ezek nem olyan nagyon rég feküdtek egy közeli fűben. Hát jó volt, mondhatom.
Le kell végre szögezni, hogy a bringás köcsögök szívből imádják az autós faszkalapokat.
Közöttük feszülő ellentétről beszélni teljes idiotizmus. Mondvacsinált propagandhadját, amelynek egy célja van csupán, megrontani a viszonyt eme két ártatlan lekületű csoport tagjai között. Sőt tovább megyek, önmagam is meghasonlok, mert ugye egyaránt közlekedek két-, négy- és kerék nélküli módozatokban is. Most akkor melyik részemet is utáljam?
A 3 fejű sárkány altagozat végperceit éli, mert Deszant Krisztián egyértelműen a tudomásunkra hozta, hogy hülyék vagyunk. Bámultunk rá, mint egy prófétára, mire ő csak ennyit kérdezett:
- Mit néztek faszkalapok? Valami nem tiszta odabenn?
Aztán folytatta, mert lendületben volt:
Terrorszervezetünk altagozataként megalapítottuk a Háromfejű Sárkány Pártot!
Mindezekre azért volt szükség, mert a Kétfarkú Kutya veszélyes és demagóg ígéretekkel akarja magához csábítani a zembereket, vagy pedig megpróbálja elorozni a jogos jussukat.
A mai napon megalakítottuk a mindenkitől rettegő terror kommunát. Az újonnan létrejövő sejt tagjai a következők:
Mivel már minden érdekeset megírtak a többiek, sőt, ahogy látom, meg is fognak írni, ezért tevékenységemet mostantól haszontalan szemétgyártásnak ítélem...
béke poraira
A terveim most sem akarták magukat végrehajtani, ezért az utópiára még várni kell. Helyette viszont egy dalról fogok áradozni. Nem hosszan és nem értőn. A most következő szellentés, csak egy olyan vasárnap esti hangulat lenyomata lesz. A dalt éneklő nőről nem mondok semmit, mert nem tudok. Aki akar, nézzen utána itt: www.hopesandoval.com
Az agyam görcsölt kissé, ezért kénytelen voltam egy tanulmányt írni a jövőben megtörténni szándékozó eseményekről. Afféle perszonalzált utópia, tényként tálalva. Kissé terjedelmes, ezért még nincs kész és több részletben lesz közzétéve.
Kerék
Oldalt
Elől
Hátul
Mondom a kocsimnak: Te Luvnya! - merthogy nőci. - Rohadt sokat szlopálsz mostanában, még rajtam is túlteszel! Mármint ivászat tekintetében.
- Ilyen benzinárak mellett ez nem tekinthető részedről túlságosan barátságos cselekedetnek!
Naponta lenyelsz legalább három literrel ebből az igen értékes nedűből, ami a mai árak mellett egyáltalán nem tekinthető elhanyagolható tételnek.
Nem szól semmit, behúzza fülét-farkát. Kiszállna, ha nem ő volna kívül.
De részemről még nincs vége, mert a lényeget még nem is hallotta:
- A benzin literje most 340 Ft, ez naponta cca. egy rugót (ezrest, a gyengébbek kedvéért) kóstál. Jobban járnék, ha sört nyakalnál, mert a Kőbányai most akcióban 95/üveg, ami felszorozva 570 Ft-ot tesz ki. Ez majdnem fele annyi, mint a tüzelőanyag ára! Ezért most emberileg megkérlek, hogy légy szíves mostantól alkoholistává válni.
köszi
a gazdád és urad meg a parancsolód
(aki nem akar csődöt jelenteni)
A távolság nem csökken.
Ugyanis nincs.
Csak út van. Sós íz a számban. A saját levem csorog a homlokomról a nyelvemre.
Poros, erdei földút.
Néhol patanyomok keverednek a cipőnyomokkal.
És bringanyomok.
Alig pár ember suhan el mellettem.
A lihegésem hangjait náluk hagyom. Lassan elhalkul. Beljebb, egyre beljebb. Mélyebbre.
Fák és bokrok néznek unottan utánam.
Beletaposok.
Megriadt madarak rebbenek szét.
Félnek tőlem.
Az izmaim tiltakoznak, pihenést követelnek.
Lassítok.
Meghallom a csendet. Csak én meg az erdő.
Egy szárnycsapás, egy árny.
Ragadozó.
Megpillantom.
Vészjósló és hatalmas. Az erdő lakói pisszenni sem mernek.
Leszáll egy ágra. Ma ő a halál.
Továbbmegyek.
Egy elfeledett ösvény keresztezi az utam.
A bokrok karjai összefonódva állnak ellen a behatolásomnak.
Tovább megyek, tépik a ruhám, a fejem, mindenem. Recsegve, ropogva ordít a környék.
Állj meg!
Egy tisztásra bukkanok.
Megpihenek. Mezei virágok sárgállanak mindenfelé.
Egy kidőlt fán gombák élvezik a magányt. Kolóniájuk hanyagul élvezi az egyre erőtlenebb nap utolsó melegét.
Így teszek, közben rácsodálkozok az ember nélküli életre. Jól megvannak nélkülünk.
Visszaindulok, eleget zavartam már így is.
Elvállaltam a főzési felügyeletet. Előre féltem tőle. Nem én akartam, de egyszerűen rossz volt nézni, ahogy csinálták a dolgokat. Mindig volt valami kifogás, életlen kés, kevés fűszer, vagy hogy nincs elég tálca.
Én, mint a tanácsadást és ellenőrzést későbbiekben ellátó személy, nem voltam elégedett a ténykedésükkel.
Kapcsolj ki mindent egy hétre! Most azonnal kezdd el! Ne hallgass rádiót, ne nézz tévét, kerüld el az internetet is k messzire. Újságok és egyéb periférikus ósdi hülyeség szavalását meg se kíséreld követni! Semmilyen úgynevezett tömegtájékoztatási eszközre ne legyél tekintettel! Azokkal az emberekkel, akivel találkozol, értesd meg, hogy veled ezen a héten, csak semleges, vagy pozitív dolgokról lehet beszélni.A korábban sokat mérgelődő férfiak egyesülete elérkezettnek látta az időt, hogy intézkedjen. Végül is mindenki ezt várja tőlük. Egyik elsőként megvalósítani óhajtott tervükről nemrég nyilatkoztak az országos ismertségnek örvendő, egyébként meg mindenki által utált médiumokban.
Erről beszélgettem valakivel:
- Jól kezdik! Hallottad?
- Az adórendőrségre gondolsz?
- Jaja, nem rossz húzás! Most retteghet megint mindenki...
- Ááá, azoktól nem kell félni, a kedvenc színük a piros. Azzal ellesznek egy darabig.
- Ez igaz. De mi van az új góréjukkal. Aki már volt egyszer.
- Annak meg biztos, hogy nem kell félnie, hisz ő meg bűnőző. Hozzá biztos nem mennek. Ő küldi őket!
Ha az van neki, akkor miért nem evez vele olyan másmilyenfajta vizekre?
A pékeket sosem értettem, meg sok másokat sem.
De elmehetnénk innen, mert az jobb lenne. Vagy volna? A volna, hiába feltételes, mégis múltidejűséget sugároz. Annak a szimbóluma, hogy csak az ember darabolja az időt, mint a favágó a rönköket, pedig az egyidejűleg van mindig és mindenhol. A tér is ilyen, csak szólok, tehát aki máshová vágyik, az ugyis ugyanoda lukad ki, mint ahol van.
Erre mondja a bölcs buddhista, csak az út számít, nem cél.
Ebből aztán következik, hogy a cél nem szentesíthet semmilyen eszközt, hanem csak az út teheti ezt meg. Tehát ha halomra öldössük egymást, miközben a lelki békénket keressük valamely elmaradott nemzet tagjaként, akkor az helyes, mert ezután nem kell lökdösődni a kitaposott ösvényen. Aki pedig nem szereti az erőszakos megoldásokat, járhat kitapostalan ösvényeken is. Őket úttörőknek szokás nevezni és büszkén jelenthetem, valamikor voltam én is az.
Mivel a múlt egyben a jelen és a jövő is egyben, ezért az úttörőség most is jellemző kell legyen rám.
Parizer János kidugta a fejét a szobája ajtaján, mert erős kávészagot érzett az orrlukaiban.
- Muter, tölcsé’ mán nekem is! – ordította ki az életben maradását nagyban szolgáló gyerekszoba magányából. 32 évesen ugyan ez nem nagy dicsőség, de eddig a körülmények szerencsétlen összjátékából kifolyólag nem volt módja saját rezidenciát összelapátolni.
Az alábbiakban egy, a közelmúltban végzett felmérés eredményeiről szeretnék nektek beszámolni, amelyben 500 magyar vállalkozás munkatársai lettek megkérdezve a munkahelyen belül végzett szexuális tevékenységeikről.
A felmérést a Magyar Jobsex Társaság megbízásából végezték annak apropójából, hogy a kutatók szerették volna tudományosan is megcáfolni azokat a régi hiedelmeket, amelyek azzal igyekeznek demoralizálni a felvilágosult dolgozók tömegeit, hogy az ilyen jellegű tevékenység árthat mind magánélet szűzies magasztosságának, mind (és ez manapság sokkal fontosabb) az egyéni karrier kibontakozásának.
Az eredmények magukért beszélnek, azoknál a cégeknél, ahol a szexuális aktivitás magas volt, – ezt napi egy kollégák közötti afférban határozták meg - az ott a dogozók kiegyensúlyozottabbak és kedvesebbek voltak, ráadásul teljesítményük érezhetően megnőtt, sőt szárnyalt.
Észrevették, hogy ami egy kötelező mosolyként jelent meg a passzívaknál, az táncra való felhívásként az aktívaknál. Akik alig várták vágyaik beteljesülését, a hús őrjítő egymáshoz tapadását, így munkájukat egész nap felvillanyozva végezték. A leghatékonyabbnak az bizonyult, mikor az egyik cégnél a cigiszünetet megszűntették és helyette bevezették a pásztor perceket.
Régen, mikor még természeti népek sokasították be Európa sík- és dombvidékeit, még úgy jellemezték annak az illetőnek a viselkedését, aki könnyedén elcsábult, vagy ha nőcske volt és hagyta magát egy tál levesért elcsábítani, hogy fűvel-fával összefekszik.
Ez a modern irodai konglomerátumok dicső korában, úgy hangzik hogy tűzőgéppel-gemkapoccsal análizálódik.
A munkahelyen történő kapcsolódásoknak vannak persze árnyoldalai is. Emlékezzünk csak Mr. Clinton esetére Lewinsky kisasszonnyal, ahol is a felettébb kanos főnök merevedéstől szenvedő hímtagját, a húsos ajkú hölgy rúzsfoltja színezte emberarcúvá, vagyis ovális képkeretezést hajtott végre. Az ügy nem maradt titokban, Clinton magyarázatát pedig élő ember el nem hitte, miszerint megbotlott a szőnyegben és a véletlenül lehúzott sliccéből a lendület hatására a padlón éppen az elszóródott iratait összeszedegető, Monica csodálkozástól kitárt ajkai megnyugtató melegében talált megnyugvásra. Az eset után az összevissza-vissza hebegő exelnök nehezen találta a volt és lehetetlen közötti különbség megfejtését, de ezt nem is vethetjük a zavaros tekintetű szemére, hisz az első pillantásra látszik, hogy élvhajhász entitás, aki minden adandó alkalmat kihasznál.
Azonban a fenti eset inkább kivétel, mint szabály, ugyanis sokkal jellemzőbb a szofisztikált céges kultúrákra, hogy a fenti események előléptetéssel, sőt olykor házassággal járnak együtt. Vagy a termékenység látványos előretörésével... A szakértők között, előléptetési kanapé, a hivatalos terminológiája az ilyen kéjcsillapításnak.
A fentiek alapján mindenkit biztatunk, hogy győzze meg vezetőit a szexbarát munkahely megteremtésére.
II. Károly spanyol király
II. Károly (Madrid, 1661. november 6. - Madrid, 1700. november 1.) spanyol király (1665-1700), a Habsburg-ház utolsó tagja a spanyol trónon.